RECENZIÓ
A KOSZTOLÁNYI CSALÁD KÉT KÖNYVE
Napjainkban világszerte mind többen vágynak megismerni családjuk régmúltját, a családfakutatás érdekes és hasznos, divatos hobbivá vált. A jelenség hazai példákkal is jól reprezentálható, így többek között a 2003 decemberében alakult Kosztolányi Családfakutató Egyesület működésével, mely a XIII. század közepétől jegyzett, az egykori Bars-megyei Nemeskosztolányból elterjedt, ősi, magyar Kosztolányi család történetének kutatása, családfáinak összeállítása iránt érdeklődő családtagok tevékenységét hivatott koordinálni.
Az egyesület bő másfél évtizednyi működés után jelentős mérföldkőhöz érkezett. A 2018 szeptemberében megtartott III. Világtalálkozón úgy döntött az információkban gazdag saját honlapot működtető és a világ számos országában élő több száz Kosztolányival kapcsolatot tartó vezetőség, hogy lemond, és teendőit az ifjabb generációnak adja át, továbbá egyúttal az időszak kutatási eredményeit is összegzi, majd könyv alakban publikálja. A megfogalmazott célok közül a nemzedékváltás végül részsikert eredményezett, viszont a több évtizedes kutatási eredmények összegzése és könyvformátumú kiadása 2019 novemberében maradéktalanul teljesült. A két, - együttesen 800 oldalt meghaladó, Kosztolányiak és Kosztolányi anyakönyvek címeket viselő - kötet szellemi háttere és kutatási teljesítménye meghatározóan az összeállító-szerkesztő, korábbi alelnök, budapesti Kosztolányi Zoltán személyéhez kötődik, míg a könyvkiadás anyagi bázisa egyesületi összefogással állt össze.
A kutatások alapját dr. Kosztolányi István (1903-1977) mesterkanonok, a Hittudományi Akadémia tanárának Családtörténet című munkája adta. Dr. Kosztolányi István életpályája a Magyar Katolikus Lexikonban szócikket érdemlő, a hitoktatás és a teológiai tanári oktatás kötötte le minden idejét, egyházi vonatkozású és vallásos témájú könyveket fordított magyar nyelvre és a Biblia újrafordítását végezte. Az 1940-es évek elején, kényszerűségből kezdett el családkutatással foglalkozni, akkor ugyanis köztudottan mindenkinek igazolnia kellett a származását. A világháború befejezése után viszont már saját érdeklődése motivációjával, tudatosan kutatta a családot, melynek eredményeit 1975-ben kéziratban foglalta össze, és testamentumként unokaöccsére-keresztfiára, Kosztolányi Zoltánra hagyta.
Kosztolányi Zoltán az 1990-es években indult el a nagybátyja által kijelölt úton, előbb számítógépre mentette a kézirat adatait, majd családkutatást is folytatott, melynek intenzív szakasza 2003 után kezdődött. Legelőször a família Tolnába szakadt ágának felmérésével készült el az anyakönyvi adatok összegyűjtése alapján. Ehhez társult a miskei és hajósi Kosztolányiak lajstromozása. Utána a szegváriak és hódmezővásárhelyiek következtek, mely a nagy távolság miatt még nem fejeződött be, ugyanakkor a közelebb lévő Tápióság és a dabasiak családfáját a Váci egyházmegye on-line adatbázisát is felhasználva sikerült elkészíteni. Kapcsolatot alakított ki a Vajdaságban élő Kosztolányi Dezső kutatókkal, s végül megkezdődött a felvidéki Kosztolányiak felmérése és összegyűjtése, mely még nagyon sok feladatot ad a jövőben is. A Kosztolányiak című kötet szerkesztése jól tükrözi a kutatás kiindulási pontját és menetét. Minden fejezetben lényegre törő ismertetést kapunk a híres Kosztolányiakról, akik többségét a kibővített nemeskosztolányi családfa adta. Említést érdemel, hogy a jeles személyiségek közül irodalommal többen is foglalkoztak, de a család ősfészkét megörökítő költeményt mégis a nagyon fiatalon elhunyt ifjú Kosztolányi József (1902-1916) írta. A vers „Fohász” címmel a szerző halála után, a Zászlónk ifjúsági lap 1917. március 15-i számában jelent meg:
„Szeretnék juhnyájaid pásztora lenni,
Vagy lombos erdeidben élő kis madár,
Forrásaid mámoros vizéből inni,
Földedben eltemetve lenni: Kosztolány.
Nincs drágább hely nekem itt e nagyvilágon,
Mint Te, Te kis falu, mit Isten adott nekem.
Melynek csendjébe oly epedve vágyom,
Mely keserveimben együtt érez velem.
Most kérlek, jó Istenem, hallgasd meg imám:
Utolsó percemig nap süsse kis szobám,
Add, hogy végső napjaim ottan éljem át,
Erdeidnek mámoros illata hasson át.
S ha eljő az idő, mely hozza halálom,
Add, hogy őseimmel töltsem örök álmom,
Azokkal is, kikkel boldogan együtt éltem
Velük érjem el mennyei üdvösségem!
A hírességek között dr. Kosztolányi István mellett megismerhetjük Mátyás király követe, Kosztolányi György (1430?-1489) életútját, Kosztolányi Sándor (1717-1782) ferences szerzetes, író, körösladányi lelkész munkásságát, báró Kosztolányi László (1739-1806) tábornok vitézségét a törökök elleni ütközetekben, majd Kosztolányi Móric (1806-1884) ezredes Klapka tábornok melletti helytállását a komáromi várban. Számon tartott fejlemény, hogy Görgey Artúr (1818-1916) tábornok is rokonságban állt a Kosztolányiakkal. A családnak Kosztolányi József (1924-1953) személyében van mártírja a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában, őt a koncepciós perek időszakában, koholt vádak alapján, kommunista ellenes szervezkedés címén ítélték halálra és végezték ki. Édesapja 15 év börtönt kapott, öccsét, az 1926-ban született Kosztolányi Károly vegyészmérnököt pedig életfogytiglannal sújtották, de 1956. november elsejei szabadulása után Jugoszlávián keresztül, Kosztolányi Dezső öccse, dr. Kosztolányi Árpád és családja segítségével még ki tudott menekülni az országból. 1957 júniusától Franciaországban él, ott alapított családot és a Nancy-i Geológusmérnök-képző Főiskola Centre de Recherches Radiogeologique laboratóriumából indulva sikeres tudományos karriert épített. A 93 éves dr. Kosztolányi Károly kutatásaival, szabadalmaival, publikációival és emlékező köteteivel már az eddigiekben is a családtörténet egyik fényes lapját írta, mint ahogyan jelenünkben rajta kívül is munkálkodnak még ezen egynéhányan.
A família legismertebb tagja a szabadkai születésű Kosztolányi Dezső (1885-1936) író, költő, műfordító, újságíró, a XX. századi magyar irodalom legnagyobb alakjainak egyike. Ő az, akit minden ág magáénak vall, és azt állítja, hogy az ő közösségének tagja. A genetikai hasonlóságon túl bizonyítékként jelennek meg a családfa egyes elemei, a jó átlagot meghaladó kreativitás, a művészetek iránti általános fogékonyság, művészi érzékenység és egyéni látásmód. Így érthetően a család büszkeségének családfáját külön fejezet illeti meg, melyet jól egészít ki Hicsik Dóra szabadkai könyvtáros tanulmánya Kosztolányi Dezső édesapjáról, Kosztolányi Árpádról. A szabadkai főgimnázium matematika- és fizika tanára, majd igazgatója szépirodalommal is foglalkozott, munkássága, pályája számos lexikonszerkesztő figyelmét felkeltette. Kosztolányi Árpád (1859-1926) alakját a leginkább időt állóan mégis nagyhírű sarja örökítette meg a Tanár az én apám című versében. „Nagy az én családom” írja ebben az alkotásában Kosztolányi Dezső, akit valóban foglalkoztatott ősei élete és története, oly annyira, hogy 1933-ban Nemeskosztolányban felkereste ott élő rokonait. A látogatás nem pillanatnyi ötlet, hanem hosszú folyamat eredményeként jött létre, mintahogyan ezt az 1923-ban született Itt fekszenek csodásan ők című költemény egésze és idézett részlete tanúsítja:
Itt fekszenek csodásan ők,
hol annyi búza, bor van,
a véreim, az őseim
a fényes nyári porban.
Állok az ágyuk peremén
és csöndesen borongok,
hogy mit izennek énnekem
a Kosztolányi-csontok?
Ők a gyökér a mélybe lenn,
a messze nyugalomba,
de én az ág s még mozgok itt,
mint szélben a fa lombja.
Az irodalomtörténet Kosztolányi Dezső családtörténeti kutatásait is számon tartja, melyeket a Pesti Hírlap Vasárnapja hasábjain 1933. október 8-án megjelent Nemes-Kosztolány című tárca is híven tükröz:
„Hosszú, fárasztó vonatozás után, nagy vargabetűkkel érkezem Bars megyének ebbe az északi csücskébe, ahonnan a XVII. században egyik ükapám elindult, kezében vándorbottal, az Alföldre. Feketén néznek rám a trencséni hegyek. Fenyveserdők zöld legyezője legyez. A levegőben keserű mákillat lebeg. Úgy rémlik, hogy mindent ismerek itten, s hunyt szemmel, alvajáró ösztönnel is megtalálnám az utat, mely emlékeimhez vezet. (…) Mutatják a kamenici hegyormokat, melyeket valaha bőrhíd kötött össze. Mutatják azt az öreg gesztenyefát, mely alatt Komárom védője, Kosztolányi Móric borozgatott a szabadságharc után csalódottan. Mutatják a temetőben a sírját, egy kőlap födi, s rajta piros temetőbogarak mászkálnak. Minden sírkövön olyan név, mint az enyém. Bemegyek a barokk templomba, aztán a családi sírboltba, sok rokoni csont közé. Koporsókat látok, az időtől meghaloványodva és szétrepesztve, egy kis koporsót is, melyben egy tizennégy éves fiúcska fekszik, aki költőnek készült, s hirtelen halt meg. Egyetlen halálsejtő versét ma is gyöngéden őrzi az anyai kegyelet. Ima helyett elmondom magamban ennek a versnek egyik sorát: „Földedben elpihenni, Kosztolány”.”
A történet teljességéhez hozzátartozik, hogy a napilapok beszámolói szerint Kosztolányi Dezső három évvel későbbi temetésekor valóban került koporsójára ősi, nemeskosztolányi rög.
Az egyesület leltára a töredék családfák (Abda-Komárom, Barstaszár-Balassagyarmat, Révkomárom) és a még fel nem dolgozott Kosztolányiak adatainak rögzítésével válik teljessé. A további feladatok, kutatási irányok meghatározása pedig már a jövőt segíti, mely újabb néhány év kitartó és alapos munkájával a két kötet folytatását eredményezheti.
(Kosztolányi Zoltán (összeállította): Kosztolányiak. Püski Kiadó, Budapest, 2019. 468 oldal; Kosztolányi Zoltán (összeállította): Kosztolányi anyakönyvek. Püski Kiadó, Budapest, 2019. 344 oldal.)
Valentyik Ferenc
Kedves Kosztolányiak! Kedves érdeklődők!
Kosztolányi Zoltán több évtizedes kutatásai alapján és munkája eredményeként elkészült a Kosztolányiakról szóló könyv két kötete. Minden a családhoz tartozó Kosztolányi részére kötelező olvasmány. Mások is érdeklődéssel lapozzák. A könyv magánkiadásban jelent meg és kereskedelmi forgalomba nem kerül.
A két kötet előállítási költsége összesen 5000. -Ft
2020. január 11-én 10 órai kezdettel a 2370 Dabas, Bercsényi u. 1 sz. alatti közösségi teremben egyesületünk könyvbemutatót tart. Itt a két kötetet az egyesületi tagok, az egyesület korábbi rendezvényeit látogatók és az érdeklődők előállítási áron megkaphatják.
A könyvbemutató programja:
1. Kosztolányi Ferenc alelnök megnyitja a rendezvényt.
2. Karkó Kosztolányi Henrietta búcsi lakos és Szöllősiné Kosztolányi Ágnes kecskeméti lakos mutatja be a családját és szól a munkájáról, tevékenységéről.
3. A könyvet bemutatja Kosztolányi Zoltán, a mű írója és szerkesztője. A könyvből felolvas Mrázné Kosztolányi Judit alelnök.
4. Beszélgetés a szerzővel.
Tisztelettel:
Kosztolányi Gyula Takácsné Magyar Anita
elnök titkár
Kedves Tagtársunk, Kedves Támogatónk!
Ismét véget ér egy naptári év. Ebből az alkalomból tájékoztatlak a Kosztolányi Családfakutató Egyesület éves tevékenységéről.
A 3. Kosztolányi Világtalálkozóval kapcsolatos információkat felraktuk az egyesületünk koszlolanyicsaladfa.hu honlapjára.
A világtalálkozók közül ez volt a legjobban előkészített, de valamilyen
oknál fogva ezen jelent meg legkevesebb résztvevő. Ezért, és a vele járó sok munka és kockázat miatt a közeljövőben nem tervezzük világtalálkozó szervezését. Viszont kevesebb programmal, főleg a Kosztolányi családok bemutatkozására építve kisebb volumenű rendezvényekkel tovább akarjuk növelni a családok közötti kohéziót.
Ezt a célt szolgálja a több évtizedes kutató, szerkesztő munkát igénylő Kosztolányiakról szóló könyv és a Kosztolányi anyakönyvek című könyv megjelentetése.
A két kötetes könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül, magán kiadásban
lett megjelentetve. A könyv önköltsége összesen 5 000 Ft /2 kötet. Ezen
az áron lehet a 2020. január 11-én a 2370 Dabas, Bercsényi u. 1. szám alatti közösségi teremben délelőtt 10 órakor kezdődő könyvbemutatón hozzájutni. A könyvek közül 60
db felett az egyesületünk, 36 db felett a szerző rendelkezik. Az egyesületünk elsősorban a
tagságunk, másodsorban a világtalálkozóink résztevőinek igényét igyekszik kielégíteni.
A fennmaradó részhez pedig a könyvbemutató valamennyi résztvevője kap
jogosultságot. Természetesen az itt leírt elveket fogjuk a könyvbemutatón
érvényesíteni, de az ott megjelenni szándékozók előre jelezhetik igényeiket az
egyesületünk e-mail címén vagy postai úton.
A vezetőség megbízatása folyó év február végén lejárt. Az új vezetőség
megválasztásakor a tervezett fiatalítás csak részben sikerült.
A vezetőségben Kosztolányi Zoltán már nem vállalta az alelnöki tisztséget, helyére Mrázné Kosztolányi Judit lett megválasztva. Az új titkárunk, aki szintén önkéntesként végzi a szolgálatot Takácsné Magyar Anita. Kosztolányi Ferenc maradt alelnök és Kosztolányi Gyula elnök.
A tagdíjat évi 3000 Ft-ban határozta meg az egyesület közgyűlése, amit a
mellékelt postai csekken, vagy utalással kérjük minél előbb befizetni.
Mivel banki fúzió miatt ismét megváltozott a számlavezető bankunk neve, ezért az elmaradt és a jövő évi befizetéseket is már az alábbi bankszámlánkra kérjük utalni vagy befizetni:
Takarékbank Zrt. 64400082-30075610-51100001
Amennyiben külföldről utalnak: HU34 64400082-30075610-51100001
A számlaszám a régi, a bank neve változott csupán. A bankban a legutolsó
bankszámla kivonat (2019.11.30.) záró egyenlege 587 932 Ft.
A vezetőség és a titkár a tevékenységét a továbbiakban is teljesen önkéntes alapon térítési díj nélkül végzi. Az egyesület működési kiadásain kívül 2019-ben 47 900 Ft értékben vásárolt pályázat figyelést, aminek keretében a cég elkészítette a könyvkiadási pályázatunkat a Nemzeti Kulturális Alaphoz. Mivel ez a pályázatunk nem nyert, ezért hárman a régi vezetőségből magán finanszírozással készíttettük el a Kosztolányiakról szóló könyvet.
Az egyesület továbbra is célul tűzi ki a Kosztolányi családok közötti kohézió erősítését. Ennek a gondolatnak a jegyében kívánjuk folytatni az egyesületi tevékenységet.
Egyesületünk minden tagjának és minden támogatónknak boldog új esztendőt kíván az egyesület elnöksége nevében:
Kosztolányi Gyula Takács Lászlóné
elnök titkár
Tisztelt Érdeklődők!
Felkerültek a 2018. szeptember 22-én megrendezésre került 3. Kosztolányi Világtalálkozó képei a galéria menübe!
Az alábbi linkeken pedig megtekinthetőek a találkozón készült videók!
https://www.youtube.com/watch?v=UejsfSG5r68
https://www.youtube.com/watch?v=k5baqsmb4lY&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=UTisP5o1LDw
A világtalálkozó 2018 menüpont alatt a bal oldali sávban elérhető egy üzenetküldő funkció! Ezen keresztül észrevételeket, javaslatokat oszthatnak meg az Egyesület vezetőségével!
A KCsE egyesület fő célja:
Kosztolányi családok tagjainak felkutatása, családfák kutatása, összeállítása, karbantartása.
Köszöntő
Tapasztalataink szerint egyre többen keresik a gyökereiket szerte a világban. Az egyesületünk tevékenysége is hozzájárul ahhoz, hogy egyre több Kosztolányi kezdi feltárni, felrajzolni a saját családfáját, családja múltját és keresi származása helyét.
Rendezvényeinken sok közvetlen rokon talált egymásra. A közös tevékenység során ismeretségek, barátságok alakulnak ki. A korábban még ismeretlennek számító emberek így egymásra találhatnak. Tapasztalataink szerint az is gyakori, hogy más közös tevékenységek is kialakulnak, csoportosulások jönnek létre.
Értékes és érdekes embereket ismerünk meg. A Kosztolányiakkal kapcsolatban egyetemes tudás birtokába jutunk, amit állandóan bővíteni lehet és kell. Gyarapodnak a történelmi, földrajzi, társadalmi stb ismereteink. A hírneves Kosztolányiak zöme példaképül szolgálhat nem csak a Kosztolányiak számára, nekünk meg plusz energiát ad a mindennapjaink számára.
Egy szóval szép és érdekes az egyesület tevékenysége.
Várunk az egyesületbe minden magát a családhoz tartozónak érző személyt illetve azokat is akiknek az érdeklődését sikerül felkeltenem.
Tisztelettel:
Kosztolányi Gyula
elnök